default_mobilelogo

A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán áll az evangélikus gimnázium és templom monumentális épületegyüttese. Nem ez volt az első ilyen intézmény, hiszen Budapesten a lutheránus istentiszteletnek és oktatásnak régi hagyományai voltak. Első iskolánk 1795-ben, templomunk 1799-1808-ban, majd gimnáziumunk 1862-65-ben épült a jelenlegi Deák téren, valóságos evangélikus központot alkotva. A régi iskolaépületek azonban a 19. század végére már túl szűkek lettek, és felmerült egy új gimnázium építésének az igénye. Ez a Városligeti fasorban, végső formájában, a hozzá csatlakozó templom épülettel együtt valósult meg.

A „budapesti ág. h. ev. főgymnasium” tanári kara 1898. február 19-én tartott tanácskozásán már érdemben tárgyalt az új gimnázium ügyéről. Helyével kapcsolatban két lehetőséget mérlegeltek: legyen-e a Belvárosban, vagy inkább a lebontásra ítélt Újépület (a mai Szabadság tér és határoló épületei) újonnan felosztásra kerülő területén. A megbeszélésen olyan konkrét kérdések is felmerültek, hogy milyen és mennyi helyiséget foglaljon az épület magába, illetve két- vagy háromemeletes legyen. A tárgyalás jegyzőkönyvéhez néhány szignó nélküli alaprajzi vázlatot is csatoltak.

1901. elejére már új helyszínnel, éspedig a Városligeti fasorral számoltak, de még nem dőlt el pontosan, hogy az útvonal mentén melyik telekre kerüljön az épület. A választás meglehetősen szokatlan volt, hiszen a Városligeti fasor – lényegében a mai napig – főleg kertekkel övezett villáknak ad otthont. Lehet, hogy az egyház vezetői a város belső területén nem találtak megfelelő méretű, vagy elfogadható árú telket e célra. (Az evangélikus gimnázium és templom adhatott példát a környékbeli reformátusoknak, akik néhány évvel épületegyüttesünk elkészülte után saját templomukat ugyancsak a Városligeti fasorban emelték.) Az evangélikus egyház Pecz Samut, a tekintélyes építészt kérte fel, hogy a szóba jöhető telkekre készítsen előzetes tervvázlatokat. 1901. márciusában Pecz Samu összesen hat tervváltozatot nyújtott be; ahogy a gimnázium igazgatójának címzett levélben megfogalmazta: „Így könnyebben eldönthető lesz, hogy mi nyújt több előnyt: a közelebben fekvő és kevésbé jó épület, vagy pedig a távolabban fekvő és jobb épület.” Ezek a még mindig vázlatszerű tervlapok a gimnázium alaprajzát különféle L és U alakú konfigurációban ábrázolták, továbbra is csatlakozó templom nélkül.

A telek megvételére azonban csak két év múlva, 1903. tavaszán került sor. Valójában nem is egy, hanem két telket vett meg az egyház, az egyiket Förster Jánostól, a másikat Mandl J. Ignáctól. Ekkor már a gimnázium mellé új templom építését is célba vették, és az építkezés ügyeinek intézésére "gimnáziumépítő bizottságot hoztak létre.